Amikor kevés a fény!

Megfigyelhető tendencia a kárpátalján hajtatókertészek körében, hogy egyre inkább kinyújtják a termesztési időszakot. Elterjedtek a szilárdfűtőanyagú kazántipusok fütőrendszerek segítségével akkár márciusban is ültethető melegigényes zöldségféle. Ezen növényfajok hőigénye így, kielégíthetőnek is tekinthető, ám ebben az időszakban (kora tavasszal) a legfőbb korlátozó tényező a fényhiány. Különösen a palántanevelés idején szembeötlő, hogy kellő meleg- tápanyag-, vízellátás esetén sem kielégítő a növény fejlődése, mert kevés fényt kap. Az oka lehet a rövid nappali megvilágítás, a gyakori borús időjárás vagy akár a szennyezett fóliaborítás is. Nemhiába mondogatják a kertészek, hogy könnyebb meleget csinálni mint elegendő világosságot. Erre kínál megoldást a pótvilágítás.

A napfény különböző hullámhosszúságú sugarak formájában éri el a Földet, amik lefedik a látható fény egész tartományát. A besugárzás több mint fele látható fény, kisebb része hősugárzás, néhány százaléka ultraibolya sugárzás. A mi szemünk a megvilágított testtől visszaverődő fényt érzékeli. A látható fény tartománya 380-tól 720 nanométerig terjed.

Mesterséges megvilágítással a hiányzó fényt pótoljuk. A fehér fénnyel megvilágított növény általában zöldnek látszik. A szinkép zöld összetevője visszaverődik és eljut a szemünkbe, erre az összetevőre értelemszerűen nincs szüksége a növénynek. A vörös és a kék hullámhosz-tartományuk azok, amelyek a fotoszintézishez szükséges energiát szállítják.

Léteznek kimondottan a vörös és a kék összetevőkre alapozott lámpák – HPS lámpák. A nátriumgőzlámpák ennek megfelelő tartományban működnek, fényhasznosításuk elérheti a 30%-t. A bevitt villamosenergia 70%-a pedig hővé alakul.

Megjegyzendő, hogy a közönséges izzólámpa, amelynek a fénye leginkább hasonlít a napfényéhez, csak 3%-s fényhasznosítással működik.

Mekkora megvilágítás (hány lux) szükséges a növénynek. A növények táplálkozási folyamatát fotoszintézisnek nevezik. A növény életbenmaradásához adott mennyiségű fény kell – fajtától függően más és más, mert vannak árnyékkedvelő és fényigényes növények. Az általunk leginkább hajtatott növények jól fejlődnek 3000 – 50000 lux pótfénnyel megvilágított termesztő berendezésekben. Ezek a lux értékek elektromos teljesítményben is meghatározhatók (watt). Kultúrától függően ez négyzetméterenként 50 – 250 W bevitt villamos teljesítményt jelent. Amennyiben rendelkezésre áll a megvilágítandó terület nagysága (m2-ben) akkor az meg kell szorozni a bevinni kívánt m2-enkénti wattszámmal és így megkapjuk a területre vonatkoztatott teljes villamosteljesítmény – igényt.

A lámpák darabszámának meghatározásához ez utóbbi értéket el kell osztani a felhasználni kívánt  lámpa teljesítményével és így kapjuk meg a világítótestek darabszámát.

Fontos tényező a növényzet és a lámpa távolsága. A távolság és a megvilágítottség négyzetesen és fordítottan arányos. Kétméteres szerelési magasság alatt ne használjunk 400W-osnál erősebb lámpát. Ha a lámpa nincs készre szerelve, akkor hasznos egy tükröző (parabolloid jellegű) felülettel kiegészíteni a jobb hatásfok érdekében, amely a lámpa fényét a növényekre vetíti.

Mint a fenti számításokból is kiderülhetett a pótmegvilágítás a növekvő energiaárakat is figyelembevéve nem olcsó beruházás, véleményem szerint legfeljebb a korán kiültetésre kerülő palánták nevelésénél alkalmazható gazdaságosan. A megvilágítás napi terjedelme a növény fajtájától is függ – a paradicsom palántákat 16-18 órán keresztül, a paprikát 14 órát, míg az uborkát akár folyamatos megvilágításban is részesíthetjük.

Hirdetés
A weboldal a Szülőföld alapítvány támagotásával készült
Információs partnerünk
Hirdetés